Ugyanolyanok, mint mindenki más ember

2018. december 14-én Újpesten, a Rácz Gyöngyi Közösségi Központban „Ugyanolyanok, mint mindenki más ember” címmel író-olvasó találkozót tartottak, melynek keretében három könyv közös bemutatójára került sor. A 2010-ben megjelent „Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”, a 2015-ös „Nem szabad őket lenézni”, valamint a 2018-as, azaz idei megjelenésű „Emberi hajlékot a putrik helyett!” című kiadványokat a szerkesztő-összeállító Nagy Pál személyén túl az is összeköti, hogy mindháromnak a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság viszonylagos közelmúltbeli története a témája – más-más megközelítésekkel. A legkorábban megjelent kötet teljes címe „Ugyanolyanok, mint mindenki más ember” Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból (1951–1961). E kötet közel 450 oldalnyi anyagában a szerkesztő 83, különböző levéltári forrást felvonultatva mutatta be a Szabolcs-Szatmár megye területén a huszadik század közepén élt cigány népesség helyzetének javítására tett intézkedéseket. A „Nem szabad őket lenézni” A cigány népesség felmérései Szabolcs-Szatmár megyében az 1950-es években című, három évvel ezelőtti megjelenésű kötet, összességében 368 oldalnyi anyagában a Miskolci Egyetem történész-levéltárosa az 1957-es és 1959-es években készült megyei felmérések községi jelentéseit adta közre, egy Nagykállói Járási Tanácsi és egy Nyíregyházi Városi Tanácsi jelentés kíséretében. A 2018-as, „Emberi hajlékot a putrik helyett!” Roma élet képekben az 1950-es években című, 78 oldalas kötet egy fotóalbum, melyben összességében 125, a Munkaügyi Minisztérium 1957-es felmérése idején készült fénykép szemlélteti a Szabolcs-Szatmár megye területén lakó cigányság korabeli életét és viszonyait. Molnár István Gábor az Újpesti Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke megnyitójában hangsúlyozta, hogy a decemberi könyvbemutatók immár rendszeresek, hiszen tavaly Horváth Aladár: Indulás c. könyvét, 2016-ban Landauer Attila: A Kárpát-medencei cigányság és a keresztyén egyházak kapcsolatának forrásai (1567-1953) c. több mint 600 oldalas, ez idáig páratlan forrásművét sikerült a közönség elé tárni. Bemutatta a mostani beszélgetés résztvevőit: D. Magyari Imre irodalomtörténészt, Hajnáczky Tamás szociológust, Szuhay Péter muzeológust, és Nagy Pál történész, levéltáros szerzőt. Hajnáczky elmondta, hogy több recenziót írt Nagy Pál könyveiről, tisztelője munkásságának. A bemutatandó kötetek előtt, vajmi keveset tudtunk az ötvenes évek cigány politikájáról. Ilyen értelemben hiánypótló műveket ismerhet meg az érdeklődő közönség. D. Magyari megjegyezte, hogy a cigányság lokális és országos történetét tudományosan vizsgáló maroknyi szakember közül Nagy Pál a legkiválóbb. Amikor a kutató apró forrás mozaikokból próbálja kisilabizálni a múlt történetét és cselekményeinek összefüggéseit, a döntések mögött láttatni az emberi sorsokat, igazán nehéz szakmai munkát vállal. Képzeljenek el egy nagy dobozt a levéltárban, melynek alján két kis borítékban archív fotográfiákra lel a történész. Mások számára sziszifuszi munkának tűnő „nyomozást” végez. A kötetek különleges módon éreztetik a kutató, felfedező örömét a feltárt anyagok összerendezésénél. Szuhay mint a 2018-as kötet társszerzője bemutatta az albumot, annak szerkezetét és koncepcióját, valamint ismertette az előszót. Elmondta, hogy az 1957-ben készült album ismereteink szerint két példányban létezik. Egyiket Simonovits Isván egészségügyi miniszterhelyettesnek dedikálták, míg a másikat 2015-ben Gaál Ibolya (aki az album keletkezésekor a Megyei Tanács Egészségügyi Osztályának munkatársa volt) ajándékozta a Megyei Levéltárnak. Mindkét album fotóit Hammel József, a Kelet-Magyarország fotóriportere készítette. A Simonovits példány fotóinak több darabját a Néprajzi Múzeum 1993-as, a cigányság 20. századi történetéről szóló kiállításban már láthattuk. Az albumokba bekerült fotók egyik fele – jó lehet mindegyik majd egy időben készült – a szegénységet ábrázolják, ez az akkori ideológia szerint a Horthy korszak öröksége, míg azok a képek amelyek a dolgozó, iskolába járó, felemelkedő cigányságot mutatják be, az a szocialista korszak vívmányának tekinthetők. Szuhay tanulmányában ennek a korszaknak fényképészeti törekvéseit mutatta be, szembeállítva az ”átkos múlt” örökségét bemutató elborzasztó képeket az MTI 1961-es párthatározatot követő általános hurráoptimizmusával, s majd az ezzel opponáló 1970-es évekbeli szociofotó „rendszerkritikus” világát. Nagy Pál szerző elmondta, hogy közel tíz éves kutatói munkáról van szó, aminek, mint történész sajátos munkamenete, logikája van. A közreadott anyagok arról szólnak, hogy erőfeszítések történtek az ötvenes években. Minden ideológiai alapot szedjünk le, azt akarták, hogy a romák közül minél többen kerüljenek iskolába, rendszeres munkájuk legyen, számolják fel a telepi körülményeket. Nekifogtak, de kétségtelen, hogy tele voltak ellentmondásokkal. A forrásanyag a 45 és 61 közötti próbálkozásokat tárja elénk. 1961-ben az MSZMP párhatározata kimondta, hogy a cigányság nem nemzetiség. Ugyanakkor az újságírók és tisztégviselők egy részének figyelme a romák felé fordult. A szociális problémák megoldása lendületet kapott. A történész megelevenítette, Fekszi István korabeli pártfunkcionáriust, aki jómaga bőrén tudta mit jelent szegénységben élni. Rendeletet hozott, konkrét elképzelései voltak hogyan lehet felmérni a reális állapotokat. Ennek a munkának köszönhető, hogy megszülettek azok az adatok, amit a jelenben a kutató közzé tett.

(Részlet a kötet bevezetésébõl)

“Az 1945 és 1961 közötti másfél évtized a magyarországi cigány csoportok történetének egyik legfontosabb idõszaka, melyben minden korábbinál nagyobb súllyal vetõdött fel az együttélés új modelljének megteremtése, összefüggésben a modernizációs kérdésekkel, illetve a cigányság nemzetiségi fejlõdésének lehetõségeivel. Egyetlen olyan nagyobb lélegzetû, összefoglaló igénnyel készült munka született errõl az idõszakról, amely levéltári forrásfeltáráson alapult, ám ennek szerzõje elsõsorban nem a területi levéltárakban, hanem az Országos Levéltárban található iratokat dolgozta fel, továbbá László Mária (a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége elsõ titkára) hagyatékát. Az utóbbi négy-öt évben egyre több forrás- és esettanulmány lát napvilágot az államszocializmus korszakának cigányügyi problémáiról, dominánsan politikai tematikával, a gazdaság- és társadalomtörténeti elemzések még nem kaptak kellõ hangsúlyt. Jómagam ezt az aránytalanságot igyekszem enyhíteni, szaktanulmányok után ezúttal a jelen forráskiadvánnyal.

Az 1950-es évek cigány történelmének forrásaiból az MDP Adminisztratív Osztályán 1956 tavaszán készült elõterjesztés, valamint az 1961-es párthatározat (mely kimondta, hogy a cigányság nem nemzetiség, helyzetének megoldása alapvetõen szociális kérdés) közlése volt a legfontosabb. Külön említendõk még az eddigi egyetlen megyei forráskiadványban közzétett, 1950-es években keletkezett Békés megyei dokumentumok.

Összességében azonban azt mondhatjuk, hogy nem született az 1950-es évekrõl átfogó jellegû forráskiadvány, sem országos, sem megyei léptékû. Ezzel a kötettel azt is igazolni igyekszem, hogy lehetséges és érdemes ilyen munkát összeállítani, továbbá azt is, hogy történeti kérdésekben a hazai cigánykutatásokban nagyobb figyelmet kellene fordítani a területi levéltárak bõséges és hasznos adatokat tartalmazó irataira.”

Tartalomjegyzék

Bevezetés

1. A Megyei Tanács VB ülésén a tárgysorozat 5. pontja a “Cigánykérdés rendezése”. Részlet az ülés jegyzõkönyvébõl. (1951. február 14. Nyíregyháza.)

2. A vásárosnaményi járási tanács VB ülésén a tárgysorozat 4. pontja a “Koldus és cigánykérdés”. Részlet az ülés jegyzõkönyvébõl. (1951. február 22. Vásárosnamény.)

3. A Megyei Tanács VB ülésén a tárgysorozat 4. pontja a “Cigánykérdés rendezése”. Részlet az ülés jegyzõkönyvébõl. (1951. június 6. Nyíregyháza.)

4. A Megyei Tanács VB ülésén a tárgysorozat 4. pontja “Szociálpolitikai feladatokról beszámoló”, ennek részeként a “cigányok átnevelése”. Részlet az ülés jegyzõkönyvébõl. (1953. március 26. Nyíregyháza.)

5. Tervezet a cigányügyben végzendõ feladatokról. (1954. [nyár?]. [Nyíregyháza].)

6. Kiss Imre körzeti orvos írása a cigánykérdésrõl. (1954. július 31. Ököritófülpös.)

7. Ésik Károly körzeti orvos dolgozata a cigánykérdésrõl. (1954. augusztus. 17. Kántorjánosi.)

8. Jelentések a cigányság helyzetérõl. (1954. [második fele]. Nyíregyháza.)

9. Feljegyzés a telekosztás ügyében Gáván tartott kisgyûlésrõl. (1955. január 15. Gáva.)

10. A megyei fõorvos jelentése a Megyei Tanács VB-hez a megyében élõ cigányokról. (1955. január 28. Nyíregyháza.)

11. A Megyei Tanács VB. ülésén a tárgysorozat 3. pontja a “Cigányok helyzete”. Részlet az ülés jegyzõkönyvébõl. (1955. február 8. Nyíregyháza.)

12. A megyei fõorvos által kidolgozott határozati javaslatok [a február 22-én tartandó VB ülésre]. (1955. február 18. Nyíregyháza.)

13. A Megyei Tanács VB ülésén a tárgysorozat 1. pontjában a lejárt határidejû határozatoknál a cigányok helyzetének tárgyalása. Részlet az ülés jegyzõkönyvébõl. (1955. február 22. Nyíregyháza.)

14. A Megyei Tanács VB elnökének beszámolója a VB ülésre a lejárt határidejû határozatokról, köztük a február 22-én a cigányok helyzetének javítására hozott határozatok végrehajtásáról. (1955. május 31. Nyíregyháza.)

15. A Megyei Tanács VB elnökhelyettese jelentést kér a járási és városi tanácsoktól az 1955. február 22-én hozott határozatok végrehajtásáról. (1955. június 4. Nyíregyháza.)

16. Járási jelentések a Megyei Tanács VB-elnök június 14-én kiadott rendeletére. (1955. július.)

17. A vásárosnaményi járás községeinek jelentései a cigányok helyzetérõl. (1955. július.)

18. A megyei fõorvos összefoglaló jelentése a megye cigányságáról. (1955. augusztus 4. Nyíregyháza.)

19. A Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács VB-elnöhelyettes a járási és városi tanácsok vb-elnökeihez. (1955. október 10. Nyíregyháza.)

20. Gaál Ibolya felkérése cikk írására. (1955. november 28. Budapest.)

21. A Baktalórántházi Járási Tanács VB-elnök a Megyei Tanács VB-elnökhelyettesének. (1955. november 29. Baktalórántháza.)

22. Kézirat a cigányság helyzetérõl. (1955. december 14. [Nyíregyháza].)

23. Gaál Ibolya feljegyzése a Megyei Tanács VB Titkárság Gazdasági Csoportjának a cigány ankéton résztvevõk útiköltségérõl és napidíjáról. (1956. január 21. [Nyíregyháza].)

24. Galambos József levele Gaál Ibolyához. (1956. január 22. Pásztó.)

25. Szalatkay Sándor körzeti orvos utólagos hozzászólása a cigány ankéthoz. (1956. január 25. Gáva.)

26. A Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács VB elnökhelyettes levelezése a Munkaerõ Tartalékok Hivatalával és az Építésügyi Minisztériummal. (1956. február-március. Nyíregyháza, Budapest.)

27. A Munkaügyi Minisztérium által elrendelt felmérés Szabolcs-Szatmár megyei jelentései. (1957. július-augusztus.)

28. Cikk a Népakarat címû újságban a Magyarországi Cigányok Országos Szövetségének megalakulásáról. (1957. október 7.)

29. A Megyei Tanács VB elnöke elrendeli a cigány népesség kérdõíves felmérését. (1957. október 25. Nyíregyháza.)

30. Fekszi István VB-elnök levele a járási tanácsok elnökeihez. (1957. október 26. Nyíregyháza.)

31. A Megyei Tanács VB elnöke a járási, városi tanácsokhoz a cigány népesség felmérésének ügyében. (1957. november 7. Nyíregyháza.)

32. Jelentések a Nagyhalász, Mátészalka és Porcselma községekben élõ cigányokról. (1957. november 12-20.)

33. Jelentések a rakamazi cigányokról. (1957. november 14.)

34. Cikkek a Tanácsok Lapjában. (1957. november-december.)

35. A megyei VB-elnök a községi tanácsok elnökeihez. (1957. november 26. Nyíregyháza.)

36. Hammel József cikke a Keletmagyarországban a szatmári cigánytelepekrõl. (1957. december 1.)

37. Jelentés a csengeri járás cigányságáról. (1957. december 2. Csenger.)

38. A Keletmagyarország cikke a nyírbátori cigányosztályról. (1957. december 8.)

39. Moskovits Károly megyei fõorvos jelentése a Szabolcs-Szatmár megyei cigányságról. (1957. december 11. Nyíregyháza.)

40. A cigányság helyzetével foglalkozó megyei VB ülés jegyzõkönyve. (1957. december 16. Nyíregyháza.)

41. A Keletmagyarország cikke a Megyei Tanács VB elõzõ napi ülésérõl. (1957. december 17.)

42. Jelentés a mátészalkai járás cigányságáról. (1957. december 23. Mátészalka.)

43. A Megyei Tanács VB felhívásai a megye egészségügyi dolgozóihoz és pedagógusaihoz. (1958. január.)

44. A Járási Tanács VB elnökhelyettesének elõterjesztése. (1958. január 7. Csenger.)

45. Cikk a Keletmagyarországban egy tiszadobi cigány családról. (1958. január 12.)

46. A Keletmagyarország híre a nagykállói cigány nõtanács megalakulásáról. (1958. január 15.)

47. Cikk a Keletmagyarországban a vajai cigányokról. (1958. január 23.)

48. Cikk a Keletmagyarországban a leveleki cigányokról. (1958. január 24.)

49. Cikk a Keletmagyarországban a besenyõdi cigányok tsz-felvételérõl. (1958. január 26.)

50. Solymár Tamás írása az Ország Világban szabolcsi cigányokról. (1958. február 2.)

51. Cikk a Keletmagyarországban az ököritófülpösi cigány együttesrõl. (1958. március 27.)

52. Feljegyzések és jelentések a Megyei Tanács 1957. december 16-án hozott határozatának végrehajtásáról. (1958. április 11-14.)

53. Cikkek a Keletmagyarországban. (1958. április-június.)

54. Solymár Tamás írása az Ország Világban az ópályi gazdák és a cigányok konfliktusáról és más szabolcsi cigányokról. (1958. április 16.)

55. Cikk a Keletmagyarországban a kisújszállási cigány ktsz-rõl. (1958. április 22.)

56. Beszámoló a községi tanács VB ülésén. (1958. április 22. Nyírlugos.)

57. Az Ország Világban megjelent cikksorozat nyomán a Megyei Tanács elnökének levele a lap szerkesztõségéhez. (1958. május 2-5.)

58. Fekszi István megyei VB-elnök levelei a Járási és Községi Tanácsok elnökeihez, a Megyei Tanács Osztályvezetõihez, szövetkezeti vezetõkhöz, gazdasági és társadalmi szervezetek vezetõihez. (1958. július 25. Nyíregyháza.)

59. Jelentés a hodászi cigányokról. (1958. augusztus 2. Hodász.)

60. Jelentés a kántorjánosi cigányokról. (1958. augusztus 7. Kántorjánosi.)

61. Farkas Kálmán írása a Keletmagyarországban az apagyi cigányteleprõl. (1958. szeptember 7.)

62. Gyõri Illés György cikke a Keletmagyarországban a tiszavasvári cigányiskoláról. (1958. október 29.)

63. Fekszi István megyei VB-elnök levelei a Megyei Tanács Osztályvezetõihez, szövetkezeti vezetõkhöz, gazdasági és társadalmi szervezetek vezetõihez. (1959. április 22. Nyíregyháza)

64. A megyei VB-elnök a Megyei Tanács Mûvelõdési Osztály vezetõjéhez. (1959. április 23. Nyíregyháza.)

65. A Megyei Tanács VB elnöke a megye cigányságának újabb felmérését rendeli el. (1959. május 8. Nyíregyháza.)

66. A Megyei Tanács Építési- és Közlekedési Osztály jelentése a megyei VB-elnökhöz a 213/1957. sz. határozat végrehajtásáról. (1959. május 13. Nyíregyháza.)

67. Nagy Sándorné szövetkezeti elnök a megyei VB-elnökhöz. (1959. május 15. Nyíregyháza.)

68. A Szatmárvidéki Termelõ Szövetkezet elnöke a megyei VB-elnökhöz. (1959. május 26. Mátészalka.)

69. A nyírkátai községi tanács VB-elnök a megyei VB-elnökhöz. (1959. június 13. Nyírkáta.)

70. A Megyei Tanács Egészségügyi Osztály jelentése a megyei VB-elnökhöz. (1959. június 27. Nyíregyháza.)

71. A Megyei Tanács osztályainak jelentései a megyei VB-elnökhöz. (1959. június 27-30. Nyíregyháza.)

72. Járási jelentések a megyei VB-elnökhöz. (1959. június 29 július 1.)

73. A Mûvelõdési Osztály jelentése a megyei VB-elnökhöz a 213/1957. sz. határozat végrehajtásáról. (1959. július 10. Nyírbátor.)

74. Az Állami Gazdaságok Igazgatóságának jelentése a megyei VB-elnökhöz. (1959. július 23. Nyíregyháza.)

75. Jelentés a Megyei Tanács VB. 1957. december 16-án hozott határozatainak végrehajtásáról. (1959. szeptember 2. Nyíregyháza.)

76. Cikk a Keletmagyarországban a nagykállói cigány gyûlésrõl. (1959. október 9.)

77. Moskovits Károly megyei fõorvos jelentése a Megyei Tanács VB 1959. december 24-én tartandó ülésére az 1957. december 16-án hozott határozat végrehajtásáról és az eredményekrõl. (1959. december 8. Nyíregyháza.)

78. A Megyei Tanács VB. ülésén a tárgysorozat 3. pontja a cigányok helyzetének megjavításáról szóló 1957. évi határozat értékelése. A jegyzõkönyv kivonata. (1959. december 24. Nyíregyháza.)

79. A megyei fõorvos jelentése a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságához. (1960. február 19. Nyíregyháza.)

80. A megyei fõorvos feljegyzése a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságához. (1960. február 22. Nyíregyháza.)

81. Cikk a Keletmagyarországban az aranyosapáti cigányiskoláról. (1960. július 9.)

82. A Keletmagyarország cikke a vásárosnaményi cigányokról. (1960. augusztus 30.)

83. Kormányleirat az 1961. évi, cigányokról szóló párthatározat végrehajtásáról. (1961. november 8. Budapest.)

1. táblázat. Az 1951. évi megyei felmérés összesítése

2. táblázat. Foglalkoztatási adatok az 1953. évbõl

3. táblázat. Az 1957. évi megyei felmérés összesített adatai

4. táblázat. Az 1957. évi felmérés során készült telepleírások adatai

5. táblázat. Az 1959. évi megyei felmérés összesített adatai

6. táblázat. A cigány családok és a cigány népesség száma Szabolcs-Szatmár megyében 1957-ben és 1959-ben

forrás: romnet.hu és kisebbsegkutato.tk.mta.hu