Száműzött roma művészet

Egészen méltatlan körülmények között, egy pinceraktárban, a közönségtől elzárva tárolják cigány festők több száz alkotását.

Könyvégetésekhez hasonló az a nemzetiségi kultúrarombolás, ami a Roma Parlament képtárával történik – hangsúlyozták kiáltványukban (jórészt roma) művészek, értelmiségiek. Felidézték, hogy 2016 őszén a Roma Parlamentet az ingatlan életveszélyes állapotára hivatkozva, erőszakkal kilakoltatták huszonöt éven át bérelt székhelyéről, a VIII. kerületi Tavaszmező u. 6-ból.

A képzőművészeti gyűjteményt, amelynek addig a székház adott otthont, a kilakoltatók egy Práter utcai pinceraktárba száműzték. „Ötvenöt cigánymagyar képzőművész 239 festménye, grafikája, elzárva a nyilvánosság elől, halálra ítélve pusztul egy pincében” – áll a kiáltványban. Horváth Aladár, a Roma Parlament Egyesület vezetője csütörtök délután, a Práter utcai (önkormányzati tulajdonban lévő) raktárban tartott tájékoztatót, hogy felhívja a figyelmet a „kortárs magyar és európai képzőművészet kimagasló értékű közgyűjteményének” sorsára, valamint arra, hogy több mint tíz éve – azóta, hogy Zsigó Jenőt menesztették a Romano Kher (Cigány Ház) éléről – nincs számottevő roma kulturális élet a fővárosban. Sokkoló – jellemezte a raktárban uralkodó állapotokat Csanya Ildikó szociológus.

Azok számára, akik jártak annak idején a Roma Parlamentben, és eredeti helyükön látták a most egymásra hányt bútorokat, a siralmas körülmények között tárolt festményeket, különösen szívszorító volt a látvány. Akadt, aki csak a sírással küszködve tudott beszélni. „Nem lehet egészséges öntudattal rendelkező roma generációt felnevelni, ha nincs hozzáférésünk a saját kulturális örökségünkhöz” – hangsúlyozta Csanya Ildikó. Az a nép – jelentette ki –, amelynek megtagadják a kultúráját és sokszínűségét, kihalásra van ítélve. Rendhagyó tárlatként a jelenlévők festményeket tartottak a kezükben. A hozzászólók nehezen találták a jelzőket: „méltatlan, embertelen, brutális”.

Zsigó Jenő nemcsak a jelenlegi kormányt, hanem – többek között – Demszky Gábor volt SZDSZ-es főpolgármestert is bírálta, amiért hosszú éveken keresztül nem sikerült megfelelő ingatlant találnia a Romano Kher elhelyezésére. Ami a Roma Parlament gyűjteményét illeti: a tiltakozók követelése szerint a magyar kultúrpolitikának, a főváros és a kerületi önkormányzat felelős tisztségviselőinek azonnali megoldást kell találniuk „erre a becstelenségre”.

Fotó: Népszava / Pavel Bogolepov

Bár az eseményre eljött Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes munkatársa, érezhetően igyekezett tartózkodni attól, hogy bármifajta konkrét ígéretet tegyen. Erőss Gábor, az ellenzéki vezetésű VIII. kerület alpolgármestere kilátásba helyezte, hogy a roma gyűjtemény a Józsefvárosi Galéria égisze alá, a Kőfaragó utcába kerül majd, de a helyszínen elhangzott ellenvetések alapján úgy tűnik: az elképzelés még finomításra szorul.

A meghívott kormánypártiak közül senki nem tette tiszteletét.

A rendezvény résztvevői átmentek a Tavaszmező utcába: a Roma Parlament egykori székhelyén jönne létre a Cziffra György Roma Kulturális és Oktatási Központ. Az építkezés elvileg 2018-ban kezdődött, de az, hogy hol tart most, nem derült ki. A látogatókat zárt ajtók fogadták. A tiltakozás szervezői papírlapot tettek ki: „Cziffra-palota, másfél éve itt (nem) működik egy országos roma kulturális központ”.
Többen feliratokat festettek a vaskapura: „Elloptátok a kultúránkat”. Szerda délután kérdéseket küldtünk az Emberi Erőforrások Misztériumának.
Egyebek mellett azt is szerettük volna megtudni, hogy várhatóan mikor és mennyi pénzből készül el az új roma kulturális központ. Ha választ kapunk, közöljük.
forrás: romnet.hu