Söjtör egyháza

Söjtör egyháza az Árpád-kor óta létezik.

Söjtör temploma Fotó: Győrffy István

A Zalai falvak templomai sorozatunkban igyekszünk olyan helyeket bemutatni, ahol a falu plébániája régről létezik, a település történetében fontos szerepe volt, van a templomnak, amely felbecsülhetetlen építészeti, művészettörténeti értékeket képvisel, netán ereklyéket őriz, vagy felejthetetlen emlékekkel kötődik egykori nagyjaink életéhez. Ilyen a söjtöri Szent Jakab templom is. A plébánia anyakönyvébe jegyezték be Deák Ferenc születési dátumát 1803. október 17-én, a későbbi haza bölcsét, még aznap meg is keresztelték a templomban.

Az ezer hívő befogadására épült templom belseje Fotó: Győrffy István

Arra, hogy a falu az Árpád-kortól templomos hely, számos bizonyíték van, minthogy arra is, hogy az egykori őrvidéknek fontos, népes települése volt Söjtör. 1974-ben Szőke Béla Miklós és dr. Vándor László régészek, a mai Pusztaszentlászló határában, a Válicka és a Vőgyike (másként Urbónaki) patakok közrefogta területen, a Deáksűrűnél Árpád-kori sírokat tártak fel. A sírkertben mintegy 220 nyughely lehetett. Több mint negyven, fizetőeszközként használatos érmét is találtak, ezek többek között Salamon király (1063 és 1074 között volt Magyarország hetedik uralkodója), I. Géza, Szent László, Könyves Kálmán és II. Béla pénzei voltak. A régészeti ásatások bizonyítják, hogy a mai településtől északnyugatra már a kora Árpád-korban létezett egy határvédelmet szolgáló település. Ez a terület egykor Söjtör határa volt, hiszen ezek a dűlők csak az 1960-as határmódosításkor kerültek el Söjtörtől Pusztaszentlászlóhoz, olvashatjuk Búza Péter Söjtörről írott könyvében.

Templombelső a szószékkel és oltárokkal Fotó: Győrffy István

Az első olyan adat, amely az itt élő falut Söjtörnek mondja. II. András, Ederics várföldjét adományként, határaival körülíró, 1214-ben kelt oklevelében olvasható, „a terület keleti szomszédságában, a Válicka forrásánál a sehteriek földjei feküsznek.” A XII. században feltételezhetően (bizonyítva nincs) már volt temploma a falunak a mai „felső” temető dombján. Egy 1356. évi oklevélben már olvashatunk Felsősöjtör Szent Adorján templomáról, valamint a későbbi Alsósöjtör helyén lévő Remete településről, s annak Boldogságos Szűz templomáról. Ez vélhetően a község mostani templomának a helyén állhatott.

A barokk szószék Fotó: Győrffy István

Több száz évig nincs adat a templomok sorsáról, mígnem az 1554. évi egyházlátogatás jegyzőkönyvét összeállító Köves András veszprémi püspök tudatta, hogy a katolikus hitet a reformáció szelleme megrendítette a térségben, Göcsejnek ebben a szegletében a legtöbben már titkos lutheránusok. Sőt, van közösség, amelynek tagjai nyíltan is ezeket az eretnek tanokat hiszik: a söjtöriek. „Andrásnak hívják a papot, aki nem tartja be a nőtlenség fogadalmát, s mégis két szín alatt áldoz, és nyilvános gyónást mond.” Mire a török idők lejártak, Söjtör ismét katolikus község volt, de már nem a Máriának szentelt templomban imádkoztak, hanem Szent Erzsébet egyházában. Hogy ezek után miért döntöttek végül névadó szentként Jakab mellett, nem tudni, azt igen, hogy a Szent Jakab-templom 1748-ban boronafalú, zsúpos épület volt.

Az anyakönyvben a legalsó bejegyzés Deák Ferenc keresztelését igazolja Fotó: Győrffy István

Az ezer hívőre méretezett új plébániatemplomot 1756-ban kezdték építeni, kegyúri támogatással, jobbágyi munkával és adományokból. A jobbágykocsma féléves jövedelmét évtizedekig erre a célra fordították, az építkezés ugyanis hosszan elhúzódott, csak 1779-re lett kész minden berendezésével, Dorfmeister István Szent Jakab megdicsőülését ábrázoló, már 1765-ben helyére emelt oltárképével együtt.

A főoltár Fotó: Győrffy István

Feljegyezték, hogy 1824. augusztus 15-én – Nagyboldogasszony napján – a nagymise alatt egy szörnyű villámcsapás miatt az egész templom leégett. A zűrzavarban négyen meghaltak, 15-en súlyosan megsérültek.

A templom oszlopos oltárának tetején angyalok kíséretében látható a Szentháromság, lentebb Szent Péter és Pál, valamint Szent Ambrus és Ágoston ember nagyságú faszobrai találhatók. Az egész oltár fából, faszeggel készült, hasonló stílusú a szószék is, tetején a fiókáit saját vérével tápláló pelikánnal. A szentély boltozatán a négy evangélistát ábrázoló négy kis aranyozott freskó látható, a diadalíven pedig a latin felirat (kronosztikon) a templomépítés évét – 1779 – rejti. A három kupola szekkóját Závory Zoltán festőművész festette. 1993-ban szentelték fel az új, 15 regiszteres orgonát, melyet Kiss István szombathelyi orgonaépítő mester készített.

A Gene-hegyen álló Szent István-kápolna 1938-ban épült, 2019-ben újították meg Fotó: Győrffy István

A Gene-hegyen áll még egy kistemploma a falunak, a szőlősgazdák adományaiból, 1938-ban épült Szent István-kápolna. Az épületet Sághegyi Gellért plébános búcsúi gyűjtéseiből és az önkormányzat hozzájárulásával kívülről, 2019-ben újították meg. A polgármester Könyves Gábor el

ismerően beszél Sághegyi Gellértről:

– Nagy becsben tartjuk az atyát. Ő a település első és ez idáig egyetlen élő díszpolgára, úgy gondolom, ez mindent elmond róla. Rengeteget tett a településért az elmúlt közel 40 évben. Tevékenysége során felújította a templomot, az orgonát, a kápolnát, a paplakot, a hozzá tartozó egy hektáros kerttel. Nem vonult nyugdíjba, dr. Székely János püspök eleget tett mindannyiunk kérésének és hivatalában hagyta Gellért atyát. A templomot többször keresik turistacsoportok, akik a Deák Emlékház miatt érkeznek a településre. Ráadásul második éve halad keresztül a településen a Szent Jakab Zarándokút, melynek egyik jelentős állomása Söjtör. Mind a templom, mind a kápolna Gellért atya kezelésébe tartozik, így minden esetben vele kell egyeztetni a látogatást illetően.

A templomról Sághegyi Gellért a következőket mondja:

A söjtöri templom kitűnő állapotban van, apró javítások időnként szükségesek, de ez a folyamatos használat következménye. Az épületet 1987-89-ben újítottuk fel, szinte teljesen saját erőből. Deák Ferenc anyakönyvi bejegyzését már nem mi vigyázzuk, azt a Szombathelyi Püspöki Levéltár őrzi tökéletesebben és biztonságosabban, mint ahogy mi tudtuk tenni.

Bizony, harminchat éve szolgálok Söjtörön, még egy-két-három (?) évig, ha a Gondviselés úgy látja jónak. Legszebb tapasztalatom az egyházi építményekről az a viszonyulás, amellyel a falvak népe viseltet irántuk. Rajongással szeretik templomukat és büszkén vallják, hogy az övék a legszebb a világon. (És ebben igazuk is van!) Sajnos a járvány megtizedelte templomaink közösségét, igazi férfimunka, lelkipásztori erőfeszítés kell majd a vissza édesgetésükhöz. Söjtörnek egyetlen katolikus temploma van, ami bármikor látogatható, ha engem megtalálnak, vagy olyankor jönnek, ha valamilyen szertartás van a templomban.

forrás: zaol.hu